Kedves Pedagógusok, Kedves Gyerekek!

Nagyon köszönjük, a sok-sok remek fotót, mely a „SZÁMODRA MIT JELENT A VÍZ?” című pályázatunkra érkezett. A Bodoki Károly Vízügyi Múzeum Baráti Kör, a KÖVIZIG Ifjúsági Klub és az igazgatóságunk munkatársaiból álló zsűrinek igen nehéz dolga volt, és a sok-sok szuper kép közül mind az 1-4 osztályosok, mind az óvodások fotói közül 1-1 olyan pályázatot választott győztesnek, amely nagyon jól szemlélteti, mi mindent jelenthet számunkra a víz. Hétvégén forrt Facebook oldalunk is a rengeteg lájktól, mely fotóitokra érkezett. Úgy döntöttünk, hogy a pályázati kiírással ellentétben, itt is díjazzuk mindét kategóriát és a legtöbb lájkot gyűjtő iskolai osztály és óvodai csoport is nyer 1-1 db 10.000 Ft-os vásárlási utalványt.

A zsűri által odaítél díjak:
1. kategória: Gyulai Dürer Albert Általános Iskola Bay Zoltán Általános Iskola Tagintézménye, 4.a osztály
2. kategória: GYVEO Gyulavári Óvoda, Katica csoport

A „Lájkvadászat” nyertesei:
1. kategória: Gyulai Implom József Általános Iskola, 3.b osztály
2. kategória: Galbácskerti Óvoda – „Vízügyünk a szívügyünk” című fotója

Gratulálunk a nyerteseknek, hamarosan felvesszük velük a kapcsolatot!

Partvédő művet építettünk a biharugrai halastavaknál

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálatának szakemberei áprilisban - vállalkozási munka keretén belül - szádlemezverési munkát végeztek a Biharugrai Halgazdaság Kft. területén.
A begécsi halastórendszer 6-os tavánál az 1970-es években épült szádlemez partvédőmű jelentősen korrodált volt, illetve veszélyesen megdőlt, ezért szükségessé vált egy új partvédőmű építése.
Munkatársaink 40 fm hosszúságban, 6 fm-es CS-2M típusú egysoros szádlemezsort vertek le, amelyet 5 pontban kihorgonyoztak, ezzel biztonságossá téve a halastó partját.

A kivitelezésről készült videó megtekinthető itt:
https://youtu.be/568kmK3y3qE

Az elmúlt 20 év leghidegebb áprilisa

A léghőmérsékleti adatokat vizsgálva, az utóbbi 20 év leghidegebb áprilisát tudhatjuk magunk mögött. Általában elmondható, hogy szeszélyes hónapról van szó, ha csak a jól ismert áprilisi fagyokat vesszük, mely egyszer-egyszer előfordul ugyan, de ez a szituáció az idén hatványozottan jelentkezett. Igazgatóságunk működési területén számos alkalommal volt az éjszakai, hajnali órákban negatív hőmérsékleti érték.
A havi hőmérsékleti átlag 8,5 °C volt, mely majdnem 4 °C-al maradt el a hónaphoz tartozó sokéves értéktől (12,3 °C). Ehhez hasonló hűvös időjárás ebben az időszakban - a rendelkezésre álló adatok alapján - utoljára 2001-ben fordult elő, akkor áprilisban 9,9 °C-os átlaghőmérsékletet mértek az állomások.
A már említett negatív értékek mindegyike a hónap első és második harmadában született, ezek közt számos alkalommal fordult elő -4 °C és -5 °C is, miközben a nappali értékek nem voltak kellően magasak ahhoz, hogy a sokéves átlaghoz képest legalább egalizálják a nagymértékű lehűlést.

A Körösladányi fővízkivétel „újraélesztése”

A Körösladányi öntözőrendszer a Hármas-Körös vizét szolgáltatta a környező vízhasználók számára. Az öntözőrendszer kihasználtsága a rendszerváltást követően csökkent, később meg is szűnt, ezért több mint 30 éve nem üzemelt. A korábbi úszós fővízkivétel tönkrement, a rendszer többi eleme is teljes rekonstrukcióra szorul. Az elmúlt években megnövekedett az öntözés iránti igény, ennek hatására a rendszerben vízigények keletkezetek, így szükségessé vált a rendszer rekonstrukciója. A Körösladányi öntözőrendszer „ütőere” a Körösladányi 1 sz. öntöző főcsatorna, hiszen ez a csatorna szolgáltatja közvetlenül a fővízkivétel által beemelt vízmennyiséget. A napokban dízel szivattyúk és a meglévő szivornya segítségével feltöltöttük a főcsatornát, hogy felmérjük annak üzemeltethetőségét. Elődeink munkáját dicséri, hogy a több évtizede nem működő szivornya a beüzemelését követően is tökéletesen ellátja szerepét. Reményeink szerint - néhány éven belül - a jelenleg tervezési fázisban lévő fővízkivétel, azaz egy modern elektromos telep tudja majd a térségben keletkező vízigényeket kielégíteni.

Az árvízről készült képgaléria megtekinthető itt.

Erdőfelújítás a Békés 15/D erdőrészben

A Békés 15/D erdőrész mintegy 1,05 hektáron, a Kettős-Körös jobb partján, a Békési duzzasztó alatti középmagas fekvésű hullámtéri részén található. 2020 őszén – a kiadott hatósági engedélyek alapján – egy 30 éves száradó fűz állományt termeltünk ki véghasználattal az igazgatóságunk kezelésében lévő területről. A járványhelyzet miatt késett a fakitermelés, így az erdőfelújítás 2021 tavaszára tolódott. Januárban el tudtuk végezni a tuskóforgácsolást, majd a tavaszi árhullámot követően, márciusban le kellett tolnunk az uszadékot a vágásterületről és a terület egy részén szivattyúzni is kellett. Április közepén nehéztárcsával talaj-előkészítést végeztünk a még félig lágy területen, majd április 20-án nagyméretű gyökeres dugványokkal gépi suhángültetést végeztünk. Az erdőfelújítás során a korábbi fűz állományt olasznyárra cseréltük.

Az árvízről készült képgaléria megtekinthető itt.

Vízügyes kiállítóhelyek a Körös-vidéken

Kiállítóhelyeink a járvány miatt zárva tartanak, de előbb-utóbb reméljük, minden visszaáll a régi kerékvágásba, és újra fogadhatunk látogatókat. Addig is egy kis bepillantást engedünk a Tájvízház, a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum és a Peresi Természetvédelmi Bemutatóház falai mögé.

Szeretettel ajánljuk kisfilmünket figyelmükbe!

Kedves Látogatónk!

Örömmel számolunk be arról, hogy elindult a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum Baráti Kör honlapja, melyet az alábbi webcímen, vagy honlapunkon keresztül érhet el.
A Baráti Kör tagjai 2009 óta végzik munkájukat, közös bennük a vízügyi múlt iránti érdeklődés, és mindannyian fontosnak tartják, hogy ápolják és megőrizzék a vízügyi múlt emlékeit. Honlapjukon eddig végzett munkájukat teszik közkinccsé, mint például a Bodoki mérnök dinasztia tevékenységét, a vízügyi székház-, a Tájvízház lakóinak és funkcióinak-, vagy a Malomcsatorna építésének történetét, sok-sok más információval együtt.


Kellemes böngészést kívánunk!

Üdvözöljük honlapunkon!

A vízgazdálkodás megkülönböztetett figyelmet érdemel a Körösök völgyében, ahol a vízhez kötődés, valamint a víztől és a vízhiánytól való fenyegetettség igen jelentős.
A folyók heves vízjárásúak, a terület több mint kétharmada mélyártér és fokozottan belvízveszélyeztetett. A felszíni vízigények csak a Tisza vizének átvezetésével elégíthetők ki, az egészséges ivóvízellátás a Maros hordalékkúp sérülékeny, felszín alatti vízbázisából biztosítható. Szennyezésekre igen érzékenyek a duzzasztott vízterek, melyek hasznosításával kapcsolatban a társadalom egyre több és változatosabb igényt fogalmaz meg.