DRÓTVARÁZSLATOK

Egy női szívekhez közelálló kiállítást nyitottunk július 30-án a Tájvízházban Drótvarázslatok címmel. Lenyűgöző, hogy milyen sokszínű az ékszerek világa. Szinte minden hölgy szereti őket és mindenki más és más stílusú darabot kedvel. Gyönyörű színekben pompázó, kézzel készített, egyedi drótékszerek töltötték meg időszaki kiállítási terünket. Izsó-Szabó Emese „drótvarázsló” elmondta, hogy a nálunk látható drótcsodák immár 70 féle színárnyalatból készülhetnek egyéni kívánság szerint is. Tehát mindenki kiválaszthatja a számára legkedvesebb stílust, színkombinációt, méretet és formát.
A kiállítást Széll János néprajzkutató, fafaragó népi iparművész nyitotta meg, az ünnepi hangulatról Czeglédi Katalin énekművész gondoskodott. A tárlat augusztus 29-ig tekinthető meg a Tájvízházban.

Vízi növényzet irtása a Dögös-Kákafoki-főcsatornán

Pintér Sándor belügyminiszter 2021. július 1-jei kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot.
A vízhiányos időszak hatására több rendszerünkben jelentkezett kiemelkedő vízigény, egyik ilyen rendszerünk a Dögös-Kákafoki öntözőfürt, mely a Szarvas-Békésszentandrási-holtágból kapja közbenső szivattyús átemeléssel az öntözővizet. Az említett rendszerben annyira megemelkedtek a vízigények, hogy a szivattyúk által átemelt vízmennyiséget a csatorna már nem tudta továbbvezetni, ezért szükségessé vált a vizes szelvény megtisztítása a nagyobb vízszállító kapacitás elérése érdekében.
Igazgatóságunk saját gépe segítségével (TRUXOR) végzi a Dögös-Kákafoki-főcsatorna vízi növényzetének irtását a keletkező vízigények kielégítése érdekében.

Interkalibrációs mérés a Körösök romániai szakaszán

A Magyar-Román Vízügyi Bizottság XXXI. Ülésszakán meghatározottak alapján - a pandémia miatt elrendelt korlátozások enyhítésével - újra sor kerülhetett a Nagyváradi Vízügyi Igazgatóság területén az interkalibrációs vízhozammérésekre.
A magyar és a román fél szakértői az országhatár román oldalán a Fekete-Körösön Nagyzeréndnél (Zerind), a Fehér-Körösön Kisjenőnél (Chisineu Cris), és a Sebes-Körösön Nagyváradnál (Oradea) mérték a vízhozamot.
A vízhozamméréseket mindkét fél mindhárom szelvényben ADCP-s technika alkalmazásával hajtotta végre, és a mért adatok kiszámítását a saját előírásaik figyelembevételével végezték el.
A mért értékek az átlagértékekhez képest a megengedett hibahatáron belül voltak, azaz eredményes volt az interkalibrációs vízhozammérés.

Magyar-Román geodéziai mérések a Sebes-Körösön

2021. júniusában a Magyar-Román Ár- és Belvízvédekezési Albizottság ülésén a két fél megállapodott abban, hogy megvizsgálják a Holt-Sebes-Körös gravitációs célú vízpótlásának lehetőségét, ennek érdekében a Biharugrai fenékgát jelenlegi duzzasztási szintjét 50 cm-rel meg kellene emelni. Ahhoz, hogy a tervezési munka megkezdődhessen az albizottság megegyezett egy közös geodéziai mérésben, mely során megvizsgálják a magyar területen lévő Biharugrai fenékgát megemelésének román területre gyakorolt hatását.
A közös mérésre július 20-21-én került sor, ahol a vízügyi szakemberek keresztszelvényeket mértek a Sebes Körösön a Biharugrai fenékgát és az Államhatár, illetve az Államhatár és a Körösszegi híd között. A mérések eredményének kiértékelése folyamatban van.
Fotó: Apele Române Crișuri

Megjelent a Körös-vidéki Hírlevél

A Hírlevél legfrissebb számába számtalan érdekes téma került, amelyek olvasásához kellemes időtöltést kívánunk!

Íme, néhány közülük:
Rendkívülinek indult, de átlagos lett a Fekete-Körösön májusban levonult árhullám. • Újraélesztettük a Körösladányi fővízkivételt. • Nagy büszkeségünkre 5 békéscsabai diák végzett a vízügyi OSZTV élén. • Befejeződött egy nagy volumenű beruházás a Körösök-vidékén, elkészült a Körösladányi duzzasztómű rekonstrukciója. • Egy különleges kitüntetést, Gátőrkard életmű elismerést kapott Bak Sándor nyugalmazott igazgató. • Két nyugdíjba vonuló kollégánk interjúja is olvasható lapunk hasábjain, két rendkívül érdekes, több évtizedes vízügyi pályafutás: a Nagy Sándor szakágazati vezetővel készült interjúban az árvízvédelem világába, Szodorai Lászóval a csatornaőrök életébe engedünk betekintést. • Előkerült egy fénykép a múltból, de hogy mi is ez, megtudhatják Hírlevelünkből. • Kérdezz-felelek-fülelek, mi történt a Múzeumok Éjszakáján a Tájvízházban.

A Hókai csatornaőrtelep varázsa

Szodorai László több mint 30 éves csatornaőri szolgálat után vonult nyugdíjba. Hogyan emlékezik vissza életének a vízügynél töltött mintegy négy évtizedes szakaszára, mivel foglakozik manapság? A családról, a munkáról, a múltról, jelenről és sok minden egyébről beszélgettünk. A régi Hókai csatornaőrháznál találkoztunk, amely a Vizesfási csatornaőrház 1960-as építése és átadása után a család tulajdonába került. A Békés-Vésztői útról a Határér-csatorna partján haladva először a Vizesfási csatornaőrtelep épületei előtt haladok el, majd néhány perc múlva megérkezek a régi Hókai őrtelepre ahol Laci, mint egy jó őri szokásként az kapu előtt fogad. Kiszállva az autóból egyből megérintett a természet nyugalma. Csak a fák leveleinek susogását, a madarak énekét lehetett hallani. A régi őrházba belépve néhány évtizedet visszalépünk az időben, korabeli bútorok között kezdünk el beszélgetni.

Mire jó a „varázsvessző”

Nagy Sándorral az Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztály leköszönő szakágazati vezetőjével készítettünk interjút, aki 1981 óta dolgozik a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál. Nagy Sándor - mondhatjuk úgy - beleszületett a vízügybe, hiszen édesapja 1958-ban került a Ludadi csatornaőrházhoz, ami a Hosszúfoki-főcsatorna mellett található, ekkor Ő mindössze másfél éves volt. Fiatal korában nagyon tetszettek neki a szivattyúk, akkor gépészmérnök akart lenni, de aztán mégis vízügyes lett. Hogyan történt mindez, milyen az árvizesek világa, hogyan lesz a holtmedrek felmérésének egyik eszköze a Lengyel pálca, milyen iránymutatást ad egy 40 éves pályafutással rendelkező mérnök a fiataloknak, megtudhatják a vele készült interjúból.

Vízügyes kiállítóhelyek a Körös-vidéken

Kiállítóhelyeink a járvány miatt zárva tartanak, de előbb-utóbb reméljük, minden visszaáll a régi kerékvágásba, és újra fogadhatunk látogatókat. Addig is egy kis bepillantást engedünk a Tájvízház, a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum és a Peresi Természetvédelmi Bemutatóház falai mögé.

Szeretettel ajánljuk kisfilmünket figyelmükbe!

Kedves Látogatónk!

Örömmel számolunk be arról, hogy elindult a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum Baráti Kör honlapja, melyet az alábbi webcímen, vagy honlapunkon keresztül érhet el.
A Baráti Kör tagjai 2009 óta végzik munkájukat, közös bennük a vízügyi múlt iránti érdeklődés, és mindannyian fontosnak tartják, hogy ápolják és megőrizzék a vízügyi múlt emlékeit. Honlapjukon eddig végzett munkájukat teszik közkinccsé, mint például a Bodoki mérnök dinasztia tevékenységét, a vízügyi székház-, a Tájvízház lakóinak és funkcióinak-, vagy a Malomcsatorna építésének történetét, sok-sok más információval együtt.


Kellemes böngészést kívánunk!

Üdvözöljük honlapunkon!

A vízgazdálkodás megkülönböztetett figyelmet érdemel a Körösök völgyében, ahol a vízhez kötődés, valamint a víztől és a vízhiánytól való fenyegetettség igen jelentős.
A folyók heves vízjárásúak, a terület több mint kétharmada mélyártér és fokozottan belvízveszélyeztetett. A felszíni vízigények csak a Tisza vizének átvezetésével elégíthetők ki, az egészséges ivóvízellátás a Maros hordalékkúp sérülékeny, felszín alatti vízbázisából biztosítható. Szennyezésekre igen érzékenyek a duzzasztott vízterek, melyek hasznosításával kapcsolatban a társadalom egyre több és változatosabb igényt fogalmaz meg.