Vízügyi múlt

II. József német-római császár, magyar és cseh király 1783. április 20-ánkiadta a magyarországi folyók hajózhatóvá tételéről szóló 3065. sz. rendeletét, amely a Helytartótanács feladatává tette a szükséges intézkedések megtételét. Erre a rendeletre hivatkozva kértek be jelentést az egyes vármegyéktől a területükön folyó vizek állapotáról, valamint hajózhatóságuk feltételeiről. Ezt követően Vízi- és Építészeti Főigazgatóságot hozott létre1788-ban a Helytartótanács és a Magyar Királyi Kamara alárendelt szervezeteként, amelynek feladata a vízimunkálatok előkészítése, lebonyolítása, véleményezése és ellenőrzése volt. Ezzel az intézkedéssel a vízügyi államigazgatás kezdetét vette.
Mint az ország számos területén, 1845-ben Gyulán is társulatot hoztak létre. Gróf Széchenyi István kezdeményezésére megalakult a Körös-Szabályozási Társulat, majd 1855-ig további nyolc kezdte meg a működését a Körös-vidéken, mint a területek tényleges gazdái. A vízgazdálkodási tevékenységet ekkor hármas szervezeti tagozódás jellemezte. A folyammérnöki és a kultúrmérnöki hivatalok látták el az irányító, útmutató és a felügyeleti tevékenységet.

Társulatok a XIX. század végén

Jelmagyarázat:
10. Berettyó Társulat 
"Püspökladányban 1852. szeptember 4-én a Berettyó-Sárréti Társulat megalakult, az ártere a
Sebes-Körös, Berettyó, Hármas-Körös között feküdt" - Dóka Klára: A Körös és Berettyó
vízrendszer szabályozása a 18-19. században     
11. Hortobágy-Berettyó Szabályozó Társulat
12. Közép-Tiszai Társulat
19. Mezőtúr-Mesterszállási Társulat
20. Ivánfenéki Ármentesítő Társulat 1853. (rövid életű társulat volt)
/később - Körös-Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat/ 
22. Hosszúfoki Ármentesítő társulat
23. Fekete-Körösi Árvízmentesítő Társulat (a volt Nagyszalontai Társulat)
24. Alsó-Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat 
A fehér-körösiből 1850. XI.28-án Arad Megyei Ármentesítő Társulat alakult
26. Körös-szabályozó Társulat (1845. Gyula) 
1851-től Körös-Berettyó Szabályozó Egylet
1853-tól az Alsó-Fehér-Körösi Árvízmentesítő Társulat része
28. Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat

Társulatok megalakulása a XIX. században

1807. XVII. törvénycikk megteremtette a vízszabályozáshoz a társulatok megalakításának jogi alapjait.
1810-ben szeptember 11-én alakult meg az első társulat, a Sárvíz-szabályozó Társulat.
A Körösök és a Berettyó vidékén a folyószabályozási munkák végzésére 1845 és 1855 között kilenc 
társulat alakult, e szervezetek végezték az árvíz- és belvízmentesítési munkák nagy részét is.                  
A XIX. század második felében Széchenyi István gróf hatására megalakították a Tisza-völgyi Társulatot 
15 Tisza menti társulat részvételével, amelyek közül az igazgatóság területén az alábbiak működtek:

A társulatok 1845-től

- 1845. (XII.)       Körös-szabályozó Társulat (Gyula) - újjászerveződött 1851-től Körös-Berettyó
Szabályozó Egylet néven

- 1855. (XI.14.)   Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 
Az ország egyik legnagyobb területű ármentesítő társulata volt, 15 kisebb-nagyobb 
helyi érdekeltség (társulat) összefogásával alakult meg, amelybe1881-ben beolvadt 
az alábbi három társulat:
- 1846.   Kákafoki Gáttársulat
- 1855.   Halásztelki Társulat
- 1869.   Endrőd-Túri Társulat

- 1852.                 Hosszúfoki Ármentesítő társulat – Fekete-Körös jobb part, Sebes- és Kettős-Körös                
deltájában (Hosszúfoki Társulat alapszerződés: 1954. március 1.)

- 1852.                 Körös-Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat

- 1853.                Alsó-Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat – a társulat ártere kiterjedt a Fehér-Körös 
mindkét partjára, a Fekete-Körös bal partjára, Gyula, Vári, Doboz, Csaba, Békés,
Kígyós, Gerla, Vesze határában Arad és Békés megye határáig

- 1854.                 Fekete-Körösi Árvízmentesítő Társulat (a volt Nagyszalontai Társulat)

- 1864.                 Arad megyei Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat

- 1878.                 Hortobágy-Berettyó vidéke belvízszabályozó Társulat

 

"Városház utca 26., Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Az egyemeletes, késő barokk stílusú házat eredetileg az 1801. VII. 9-12-ei nagy tűzvész után építtette Thezarovits Antal (1769-1836) vas- lőpor- és fegyverkereskedő és neje Fischer Terézia. Építette: id. Cziegler Antal uradalmi építész (1767-1862). Az épület L alaprajzú sarokház, amelynek bejárata a Megyeház út 7. sz. alatt volt. A földszinten helyezkedett el az üzlet, és az emeleten lakott a hattagú család.
Az épületet eladta a család 1863-ban a Békés megyei Takarékpénztári Egyesületnek, az irodáikat ők is a földszinten alakították ki. A ház emeletén a gyulai Úrilányok iskolája volt 1861-1907-ig. A takarékpénztár első igazgatója Bodoky Károly mérnök (1814-1868), utána Erkel Rudolf orvos (1819-1907), akinek halála után, 1907 nyarán az épület átalakítását, kibővítését határozták el. A kiírt pályázatot az aradi Szántay Lajos (1872-1961) műépítész nyerte meg. Az épület mai kialakítása az ő terve. A Városház utcai új szárny stílusához alakították az egész épület arculatát. A kivitelezést Pfaff Ferenc gyulai fiatal építész végezte 1908-ban 135255 koronáért. Az épület eklektikus-neoreneszánsz és szecessziós elemekkel díszített homlokzatú. A Városház utca felőli részén három tetősíkba emelkedő, homlokzati szegmensív helyezkedik el, melynek közepén okratérion található. A középső ív okratérionja méhkas kiképzésű, amely a takarékpénztárak jelképe. A pénzintézetek államosítása idején megszűnt a takarékpénztár, és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság székháza lett az épület, amely ma is városunk egyik legszebb építménye."

Forrás: D. Nagy András, Beszélő épületek című írása. Megjelent a Gyulai Hírlap, V. évf. 39. számában,1992. október 2-án.

1. Bodoky Károly Vízügyi Múzeum (Mezőberény)

Cím: 5560 Mezőberény, Külterület 55/2.
Telefon: 06-30/815-2427
Hosszúfok I. sz. szivattyútelep

A Kettős-Körös jobb oldalán keletkezett belvizek beemelésére 1898 évben megépült a Hosszúfok I.sz. gőzüzemű szivattyútelep. A ma már nem üzemelő szivattyútelepen a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre.

Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók.

A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések vannak elhelyezve.

2. Peresi szivattyútelep és kiállítás (Mezőtúr)

Cím: 5400 Mezőtúr, Frny. 349.
Telefon: 06-30-743-3735
Peresi gátőrtelep

A Hármas-Körös jobb partján lévő területekről összegyülekezett belvizeket a Peresi-holtág fogadja be, melynek alsó végében 1902-ben épült meg a Peresi gőzüzemű szivattyútelep. A műemlék szivattyútelep gépterme ma is eredeti állapotában tekinthető meg.
Az egykori kazánház helyén lévő kiállítás a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület növény- és állatvilágát mutatja be. Az épületet, a gépészeti és természetvédelmi kiállításokat 1999-ben felújította a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. A bemutatóház és környéke ideális kirándulóhely is egyben.

3. Gyulai tűs gát bemutató (Gyula)

Cím: 5700 Gyula, Kisökörjárás 15.
Telefon: 06-30-815-2416
Gyula

A Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder /ma Élővíz-csatorna/ vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg a Gyulai tűs gát 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszeru tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is. Az épülettől nem messze, a parton elhelyezésre került a tűs gát eredeti elemeinek egy része, ahol közvetlenül megtekinthető ez a különleges, ma már nem alkalmazott tűs gát szerkezet.

4. Dr. Mosonyi Emil-emlékszoba (Gyula)

Cím: 5700 Gyula, Városház u. 25.
Telefon: 66-526-401